Horror Japánban: McDonald’sban késelt halálra egy tinédzsert egy férfi – most emeltek ellene vádat
A rendőrség több tucat kést foglalt le, miután átkutatta a férfi házát és egy járművét.
Merénylet áldozata lett Abe Sinzó, Japán korábbi miniszterelnöke, aki az ország modern kori történetének egyik legbefolyásosabb államférfija volt. Korábbi cikkünkkel emlékezünk meg most Sinzó politikai örökségéről!
Címlapkép: REUTERS / Andrew Kelly
Belehalt lőtt sérüléseibe Abe Sinzó, Japán volt miniszterelnöke. A politikus 67 éves volt. Abe pénteken, helyi idő szerint 11:30-kor lett merénylet áldozata, amikor Narában, egy vasútállomáson tartott kampánybeszédet a közelgő felsőházi választások miatt. A volt miniszterelnököt saját készítésű sörétes puskájával lőtte le a 41 éves Jamagami Tecuja, aki meg sem próbált elmenekülni a helyszínről. Az előzetes letartóztatásba helyezett férfi vallomást is tett, a nyomozóknak azt mondta, azért akarta megölni Abét, mert elégedetlen volt vele.
A Mandiner 2020 szeptemberében, Abe Sinzó miniszterelnöki pozíciójáról való lemondása után közölt cikket a japán politikus örökségéről. Kohán Mátyás akkori írását most újra közöljük.
***
Mi volt Abe Sinzó életműve?
Új lendületet kívánt adni a helyben járó gazdaságnak, bátrabbra hangolta a külpolitikát, kevésbé önkritikus nemzeti múltértelmezést akart megvalósítani – mi lett végül a távozó japán kormányfő életműve?
2020. augusztus 28-án egészségi okokra hivatkozva lemondott posztjáról Abe Sinzó, Japán leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke. Az eset nem példa nélküli: a hivatalába 2012-ben visszatérő kormányfő már 2007-es első lemondásakor is egészségi állapotának romlásával indokolta távozását. Miként akkor, idén is felsejlenek egyéb okok a hirtelen lemondás mögött.
– fogalmazott Abe sajtótájékoztatóján. A mondat találó volt: egyszerre utalt Abe romló fizikai képességeire és arra, hogy a hozzá legközelebb álló politikai célokat nyolc év alatt nem tudta megvalósítani. A kamaszkora óta fekélyes végbélgyulladással küzdő kormányfőt augusztus 17-én több mint hét órán keresztül kezelték a Keió Egyetem tokiói kórházában, munkaképességéről ezután kezdődtek el a spekulációk.
Abe, aki 2020 augusztusában vette át a leghosszabb egybefüggő hivatali időért járó képzeletbeli vándorkupát rokonától, az 1964 és 1972 között kormányzó Szató Eiszakutól, „Koizumi óta a legmeghatározóbb, legkarakteresebb miniszterelnök” – mondja lapunknak Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
A politikus óriási tervekkel kövezte ki visszatérésének rögös útját: stratégiai gyémánt címszó alatt haditengerészeti szövetséget tervezett Ausztráliával, Indiával és Hawaii állammal; szorosabbra akarta fűzni a japán–indiai és a japán–amerikai kapcsolatokat; az Abenomics néven ismertté vált gazdasági modell keretében monetáris lazítással, fiskális ösztönzéssel és strukturális reformokkal szerette volna kihúzni a csávából az ország valaha legendás gazdaságát; és
A szakértő szerint a kormányfő nyolcéves ténykedésének legnagyobb eredményei nem is e tervekhez kapcsolódnak, hanem a kereskedelemhez: Vasa szerint Abe volt az, aki „a protekcionista Japánt a szabadkereskedelem élharcosává tette”. Monumentális kereskedelmi megállapodást tárgyalt le az Európai Unióval, és óriási szerepe volt abban, hogy a Transz-csendes-óceáni partnerség (TPP) nevű, Észak-Amerika és a csendes-óceáni térség között létrehozandó szabadkereskedelmi egyezmény nem futott zátonyra Donald Trump amerikai elnök 2017. januári kiszállása után.
A miniszterelnök sikereket ért el az indiai és az amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzésében is, azonban a hazai gazdaság felvirágoztatásában nyújtott teljesítménye már felemás megítélés alá esik. „Abe alatt volt a japán gazdaság leghosszabb növekedési ciklusa a kilencvenes évek buborékja után” – mutat rá Vasa László; ugyanakkor ezzel párhuzamosan példátlan mértékben megugrott az államadósság is.
A kormányfő mumusa volt az alkotmány kilences cikkelye, amely szerint az ország örökre lemond a hadviselésről mint nemzeti jogról, ennek következtében pedig soha nem tart majd fenn földi, tengeri vagy légi egységeket, sem pedig bármilyen más hadieszközt. Abe Sinzó – és vele pártja, a Liberális Demokrata Párt (közkeletű rövidítéssel: Dzsimintó) jobboldali patriótái – számára ez az amerikai megszállás alatt elfogadott alkotmány az ország második világháborús vereségét, megaláztatását szimbolizálja.
A miniszterelnök 2012 óta számos apró lépésben igyekezett tompítani a fegyvertelenségi cikkely élét:
2013-ban megalapította a nemzetbiztonsági tanácsot, 2014-ben új államtitoktörvény megalkotását kezdeményezte, 2015-ben pedig keresztülvitte a törvényhozáson azt a javaslatot, hogy az Önvédelmi Haderő a „közös önvédelem” okán a szövetséges államok hadseregeivel közös külföldi bevetéseken is részt vehessen.
Abe Sinzó meghajol a japán zászló előtt lemondása bejelentésekor (Fotó: REUTERS / Franck Robichon)
Abe nyolcéves regnálása alatt tizenhárom százalékkal növekedtek a költségvetés katonai költései, F-35-ös vadászrepülőgépeket szereztek be, és elkezdődött az Izumo osztályú hadihajók repülőgép-anyahajóvá való átépítése. Kóno Taró hadügyminiszter idén még azt is felvetette, hogy Japán csatlakozhatna a Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada fémjelezte Öt Szem titkosszolgálati együttműködéshez.
A revizionista törekvések azonban nem találkoztak a japán választók prioritásaival, így végső célját, az alkotmánymódosítást nem érhette el a miniszterelnök. Az állampolgárokat ugyanis ennél földhözragadtabb dolgok foglalkoztatták: az adózás, a minimális megszakításokkal a második világháború vége óta hatalmon lévő liberális demokraták pártelitjének korrupciós botrányai, valamint újabban a koronavírus-járvány. Kormánya 2019-ben nyolcról tíz százalékra emelte az áfát, ami nem tett jót Abe népszerűségének. Később számos belpolitikai botrány volt – magyarázza Vasa László.
A miniszterelnök rendkívül alacsony, harminc százalék körül mozgó népszerűségét részben a Dzsimintó rakoncátlankodó klientúrája eredményezte. Nagy visszhangja volt a 2017-es Moritomo Gakuen-botránynak: a kormány Oszaka prefektúrában a valós piaci érték töredékéért adott el egy telket a Moritomo Gakuen iskolafenntartónak új, a Meidzsi-dinasztiabeli császárok oktatási alapelveire támaszkodó intézménye, a Mizuho no Kuni felépítéséhez – amelynek a kormányfő felesége, Abe Akie lett volna a tiszteletbeli igazgatója. Emlékezetesek a miniszterelnökség hagyományos cseresznyevirágzási partijai is, amelyek minden évben egyre fényűzőbbre sikerültek, azt a látszatot keltve, hogy az ünnepély Abe barátainak jutalmazására szolgál.
A politikus helyzetén nem javított az sem, hogy amikor a 2019-es rendezvénnyel kapcsolatban érdeklődni kezdtek az újságírók, a miniszterelnöki kabinetben ledaráltak számos ezzel kapcsolatos dokumentumot, köztük a vendéglistát. A kormányfő kísérletet tett arra is, hogy a kötelező nyugdíjkorhatáron túl hivatalban tartson egy hozzá közel álló ügyészt, aki aztán illegális szerencsejáték miatt lemondásra kényszerült. Nem jött jól a kormánypárt imázsának az sem, hogy Kavai Kacujuki korábbi igazságügyi minisztert szavazatvásárlás gyanúja miatt feleségével együtt idén júniusban letartóztatták.
Japánban sem sikerült: 2020 második negyedévének GDP-adatai bezuhantak a 2013-as szint alá, el kellett halasztani a nagy lelkesedéssel szervezett tokiói olimpiát, és hiába úszta meg az ország a járvány első hullámát aránylag kevés halálesettel, a kormány kommunikációja darabos volt és esetlen. A miniszterelnök két mosható maszkot ígért minden háztartásnak, az elképzelés azonban közröhejbe fulladt. A Jiji Press augusztus közepi felmérése azt mutatja: a japánok hatvan százaléka negatív fényben látja a kormány koronavírussal szembeni védekezését.
Hiába lett a jó szervezőképességű, magabiztos Abe Sinzó népszerű a külföldi diplomáciai partnerek körében, és harcolt ki előnyös kereskedelmi megállapodásokat, a japánokat leginkább foglalkoztató külpolitikai kérdésekben nem sikerült előrelépnie: az orosz, a dél-koreai és a kínai területi igényekkel kapcsolatban befagytak az álláspontok; a Kuril-szigeteket érintő területi vita miatt
„Abénak gyengült a pozíciója, elfogyott körülötte a levegő” – összegez Vasa László. A japánok láthatóan megelégelték, hogy a politikus hatalmas koncepcióiból csak elvétve vált valóra valami. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója leszögezi: nem lehet kizárólag az egészségi állapotra fogni a lemondást.
A terv szerint 2021-ig hivatalban maradó Abe hirtelen távozása miatt nehéz utódlási folyamat kezdődött a Liberális Demokrata Pártban. A legesélyesebb utódnak Vasa László szerint Szuga Josihide kabinetfőnök látszott, akinek szerepét a szakértő Gulyás Gergelyéhez hasonlítja. A párt vezetése a folytonosság esélyét Szugában látta, így igyekezett „sürgősségi eljárásban” dönteni Abe utódjáról.
***
Abe utóda végül valóban Szuga Josihide lett, aki azonban csak egy évig, 2021 októberéig kormányozta Japánt. Utóda Kisida Fumio lett – akinek ma a nagy előd halálhírével és a végtisztesség megadásával kell foglalkoznia.